„A családállítás nem nekem való. Nem szeretnék a családom múltjában vájkálni. Mi értelme lenne?”
Gyakran hallom ezt a mondatot. Sokan éppen ezért nem jelentkeznek, pedig érzik, hogy valami régóta elakadt bennük: hónapok óta ugyanazon a döntésen rágódnak, de nem akarnak a nagyszülők sorsáról beszélni. Egyszerűen a saját életükre szeretnének figyelni: a mostani kapcsolatokra.
Én ezt mélyen megértem.
Tudtad, hogy a családállítás máshogy is tud segíteni annál, minthogy a családi történeteket bolygassuk?
Ha te is úgy vele, hogy nem szeretnél családi történetekkel foglalkozni, ez az írás neked szól.
Teljesen érthető, ha így érzel
Nem mindenki akar a nagyszülei sorsával, régi családi titkokkal vagy fájdalmas történetekkel foglalkozni. Van, akinek ez most túl nagy falat. Vagy úgy érzi, a családjával már rendezte, amit tudott, és nem szeretné újra felbolygatni a múlt sebeit. És van, aki egyszerűen csak a saját életére szeretne figyelni: a mostani döntéseire, a jelenlegi elakadásaira, a saját mintáira.
Ez rendben van. Nem kell semmit kinyitnod, amit nem szeretnél. Néha nem is az az irány.
Én is tudom, milyen, amikor az ember nem áll készen arra, hogy mindent egyszerre nézzen meg. A változás nem azzal kezdődik, hogy mindent feltúrunk, hanem azzal, hogy megnézzük, ami éppen most benned van. Ami MOST okozza a problémát, a jelenben.
Mire jó a családállítás, ha nem a családodról szeretnél beszélni?
Sokan nem tudják, hogy a családállítás módszere nemcsak a transzgenerációs múlt feltárására alkalmas. Ugyanígy ránézhetünk vele a te életedre, a döntéseidre és a belső világodra is.
Belső hangok és énrészek felállítása
Az integrál szemléletű családállításban nemcsak a családtagjaidat lehet felállítani. Megjeleníthetők a belső hangjaid, az énrészeid, egy döntés lehetséges irányai, egy cél vagy éppen egy félelem is.
Ez a gondolat máshol is ismert a lélektanban. Richard Schwartz Belső családrendszer (IFS) módszere is abból indul ki, hogy a lelkünk nem egységes egész, hanem különböző részekből áll, amelyek szinte önálló kis személyiségként működnek bennünk. Mindegyiknek megvan a saját hangja, érzése, emléke és célja.
Nézzünk egy példát.
Talán ismerős ez az érzés: az egyik részed már régóta szeretne változtatni a megszokott dolgokon. Új munkát keresne, elkezdene valami izgalmasat, kiállna magáért vagy lezárna egy kapcsolatot. Egy másik részed viszont minden alkalommal visszahúz és elbizonytalanít. Ilyen gondolatok uralkodhatnak a fejedben: „Most nem jó az időzítés.” „Mi lesz, ha nem sikerül?” „Úgysem vagyok rá képes.”
Ez a két ellentétes hang egyszerre él benned, és folyamatosan harcol egymással. Te pedig középen állsz, elfáradva, és nem tudod eldönteni, melyikre hallgass.
Egy ilyen elakadást a családállításban kétféleképpen is meg lehet nézni.
Transzgenerációs minták oldása vagy a jelened felállítása
Az egyik út a múlt felé vezet.
Megnézhetjük, van-e az elakadás mögött egy családi minta, amit öntudatlanul viszel tovább. Talán egy nagyszülő, akinek egykor nagy árat kellett fizetnie a bátorságáért, vagy egy szülő, aki a biztonság kedvéért feladta az álmait. Ha egy ilyen minta láthatóvá válik, azt oldani lehet, és te szabadabban dönthetsz a saját utadról.
A másik út a jelenben marad.
Ilyenkor nem a családodat állítjuk fel, hanem a te életedet: a két belső hangot, a döntés lehetséges irányait, a célt vagy éppen az akadályt. Láthatóvá válik a köztük lévő kapcsolat, és kiderülhet, hogy a visszatartó rész valójában nem ellenség. Talán egy régi sérüléstől véd, vagy egyszerűen nem tudja még, hogy most már biztonságban vagy. Az is kiderülhet, mire van szükséged ahhoz, hogy elindulhass az utadon és ehhez kaphatsz támogatást.
Néha az segít a legtöbbet, ha a múlt helyett a jelenre figyelünk. Arra, ami most él benned, ami most fáj, és ami most szeretne megmozdulni.
Bármelyik utat választjuk, nem az a cél, hogy az egyik rész „győzzön”. Az a cél, hogy kapcsolódni tudj önmagadhoz, mert abból születik egy egyensúlyi állapot.
Integrál családállítás: te döntöd el, mivel foglalkozunk
A családállításon nem én mondom meg, mit kell megnézni. A folyamat mindig a te kérdésedből indul ki, és abban az irányban halad, amerre az „itt és most”-ban áramlás van.
Ha a kérdésed egy döntésről, egy belső konfliktusról vagy egy visszatérő érzésről szól, akkor azzal dolgozunk. Ha közben mégis felbukkan valami a családodból, azt csak akkor nézzük meg, ha te is szeretnéd. Nem kötelező semmit megnyitni a családi történetekből, nem kell mindent kiteregetni.
A biztonság nálam az első. Egy elfogadó teret tartok, ahol a te tempód és az aktuális témád mélysége határozza meg, hogy merre és meddig haladunk.
Mit adhat neked egy ilyen állítás?
- Tisztábban látod, mi zajlik benned, amikor elakadsz.
- Megérted, miért tart vissza egy részed, és mire van szüksége.
- Könnyebben hozol döntést, mert már nem harcolsz saját magaddal.
- Több belső békét és erőt érzel ahhoz, hogy lépj.
Sokszor egyetlen állítás is elég ahhoz, hogy valami megmozduljon. Nem azért, mert mindent megoldottunk, hanem mert végre látod, mi történik benned.
Miért fontos ez neked is?
Családállítás a múlt feltúrása nélkül: lépj előre a jelenből
Mert lehet, hogy évek óta halogatod, hogy segítséget kérj – csak azért, mert azt hitted, ehhez előbb az egész múltadat ki kell teregetned.
Nem kell.
Egy kérdés is elég. Egy döntés, egy visszatérő érzés, egy „nem értem, miért csinálom ezt”. Sokszor már egyetlen állítás is elmozdít valamit. Nem azért, mert mindent megoldottunk – hanem mert végre látod, mi történik benned.
Ha nem tudod eldönteni, hogy egyéni vagy csoportos állítás lenne neked a jobb, írj nekem bátran – 48 órán belül válaszolok.
Itt pedig meg tudod nézni az aktuális csoportokat, ha van olyan témád, amire ránéznél:
Ha szeretnéd elsőként olvasni az új írásaimat és értesülni az induló csoportokról, iratkozz fel a hírlevelemre a lap alján. Rövidebb gondolatokért pedig kövesd a Facebook-oldalamat.